Hírek

Megjelent az új uniós AMR-jelentés

Megjelent az új uniós AMR-jelentés

Megjelent az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) harmadik, közös jelentése (az ún. III. JIACRA jelentés) az emberek és az élelmiszertermelő állatok antimikrobiális szerfogyasztása és az antimikrobiális rezisztencia összesített elemzéséről.

A három uniós intézmény által 2011 óta végzett együttes felmérések során az élőtömegre vonatkoztatott antimikrobiális szerhasználat a 2016-2018 közötti időszakban bizonyult először alacsonyabbnak az élelmiszertermelő állatokban a humán fogyasztásnál. Ez a tagállami intézkedések hatékonyságát igazolja.

Az antimikrobiális szerek felhasználása országonként és hatóanyag-csoportonként, illetve felhasználási célként is kifejezett különbségeket mutatnak, de a felhasználás és a kialakuló rezisztencia közötti kapcsolatok statisztikailag minden szakterületen kimutathatók. A tanulmány alapján bizonyos baktériumtörzsek és antimikrobiális hatóanyagok esetében az élelmiszertermelő állatokban történő szerfelhasználás hatással van az állatokban és az emberekben kimutatott kórokozók ellenálló képességére is.

A jelentés megállapítja, hogy az AMR elleni intézkedések a jövőben is kedvező hatást gyakorolhatnak a rezisztencia csökkentésére. Ez és az egyes országok magas felhasználási és rezisztencia adatai egyaránt megerősítik az AMR elleni intézkedések fontosságát. A felelős szerhasználat szorgalmazása mellett a járványügyi megelőzésnek is jelentős a szerepe mind a humán-, mind az állategészségügyben.

A teljes jelentés az EFSA oldalán érhető el angol nyelven.

Az antibiotikum-rezisztencia és az élelmiszer-előállítási környezet

Az antibiotikum-rezisztencia és az élelmiszer-előállítási környezet

Az antibiotikum rezisztencia (AMR) legjelentősebb forrását a növényi eredetű élelmiszerekben és az akvakultúrában a széklet eredetű trágyák, az öntözés és a víz jelentik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a szárazföldi állattenyésztésben a lehetséges források a takarmány, az emberek, a víz, a levegő vagy a por, a talaj, a vadon élő állatok, a rágcsálók, az ízeltlábúak és a különböző berendezések, eszközök.

Az EFSA szakemberei először értékelték az élelmiszertermelő környezet szerepét az AMR megjelenésében és elterjedésében. Meghatározták az antibiotikum rezisztens baktériumok és gének fő forrásait, bár a jelenlegi adatok nem teszik lehetővé minden egyes tényező mennyiségi meghatározását, amelyek egyenként hozzájárulnak ehhez a globális problémához. 

Az EFSA meghatározta azokat, a közegészségügyi szempontból legfontosabb rezisztens baktériumokat és géneket, amelyek az élelmiszerláncon keresztül továbbadhatók, valamint áttekintette az ezzel kapcsolatos tudományos szakirodalmat, hogy leírja ezek előfordulását az említett környezeti forrásokban. 

Az élelmiszer-előállítási környezetben a rezisztencia megjelenésének és terjedésének korlátozására irányuló intézkedések magukban foglalják a trágyák, a víz és a takarmányok, székletből származó mikrobiális szennyeződésének csökkentését, valamint a jó higiéniai gyakorlatok alkalmazását. A szakértők ajánlásokat fogalmaztak meg a prioritást élvező kutatási területekre is, amelyek hozzájárulnának az adathiány megszüntetéséhez – ezáltal segítve az uniós kockázatkezelőket az AMR elleni EU One Health cselekvési terv végrehajtásában.

A szakértők a tudományos vélemény kidolgozása során szorosan együttműködtek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA). 

Forrás: Nébih

Oszd meg Te is!

Oszd meg Te is!

Az antimikrobiális szerek nélkülözhetetlen gyógyszerek. Segíts, hogy megőrizzük hatékonyságukat a fertőzések ellen!

Tartsd be Te is az alábbi öt szabályt!

Megjelent a 10. ESVAC-jelentés

Megjelent a 10. ESVAC-jelentés

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) minden évben megjelenteti az európai országokban, az állatgyógyászatban felhasznált antimikrobiális hatóanyagokra vonatkozó jelentését. A jelentésben az országok többsége nem a felhasználási, hanem az eladási adatokat szerepelteti.

Tovább a cikkre

Antimikrobiális rezisztenciagének a nyers tejben

Antimikrobiális rezisztenciagének a nyers tejben

Mint az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) portálján is olvasható, az Európai Unióban folyamatosan növekszik az igény a nyers tej fogyasztása iránt. A vásárlók – egyébként tudományosan nem igazoltan – egészségügyi előnyöket tulajdonítanak neki. Az EU higiéniai előírásai szabályozzák, és a tagállamok nemzeti szinten megtilthatják vagy korlátozhatják az emberi fogyasztásra szánt nyers tej kiskereskedelmi forgalmazását, termelői piacokon történő árusítását. Egyes államokban megengedett a nyers tej értékesítése árusító automatákból, de ilyenkor a vásárlók figyelmét minden esetben felhívják a nyers tej felforralására.

Egy nemrégiben publikált amerikai tanulmány beszámol arról a kutatásról, amelyben a kaliforniai Davis Egyetem kutatói a kiskereskedelmi forgalomban kapható nyers és különböző hőmérsékleteken kezelt tejeket vizsgálták. A kutatás során a szobahőmérsékleten tárolt nyers tejből olyan baktériumokat mutattak ki, melyek antimikrobiális rezisztenciagéneket hordoznak és azokat könnyen át tudják adni más baktériumoknak. Ez különösen a fakultatív kórokozóknál okozhat problémát. További kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy ezek az antibiotikumokkal szembeni rezisztens géneket hordozó baktériumok az emberi egészségre nézve veszélyt jelentenek-e.

A teljes cikk angol nyelven itt megtalálható

A Nébih portálról idézett cikk itt olvasható: A nyers tej fogyasztásának kockázatai

Állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok csoportosítása

Állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok csoportosítása

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új infografikát jelentetett meg az állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok kategorizálásáról a körültekintő és felelősségteljes alkalmazáshoz. Az infografika már magyarul is elérhető.

A dokumentum tartalmazza az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kapcsán az Egy egészség alapelveit, valamint az egyes hatóanyagok csoportosítását, melyet az állatorvosoknak javasolt figyelembe venniük a gyógykezeléseket megelőzően.

A hatóanyagokat az EMA az alábbi csoportokba sorolta be:

„A” kategória – KERÜLENDŐ

  • ebbe a kategóriába tartozó antibiotikumok állatgyógyászati készítményként nincsenek engedélyezve az Európai Unióban
  • nem alkalmazhatók élelmiszertermelő állatoknál
  • kivételes körülmények között kedvtelésből tartott állatoknak (társállatoknak) adhatók

„B” kategória – KORLÁTOZOTT

  •  ebbe a kategóriába tartozó antibiotikumok kritikus fontosságúak a humán gyógyászatban és az állatoknál végzett alkalmazásukat a közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében korlátozni kell
  • csak akkor mérlegelhető, amikor a C vagy D kategóriában nincs olyan antibiotikum, amely klinikailag hatékony lehetne
  • az alkalmazást a baktérium-érzékenység vizsgálatára kell alapozni, amikor csak lehetséges

„C” kategória – KÖRÜLTEKINTŐEN

  • ebbe a kategóriába tartozó antibiotikumoknak a humán gyógyászatban vannak alternatívái
  • néhány állatgyógyászati javallatban nincsenek a D kategóriába tartozó alternatívák, ilyenkor igénybe vehetők
  • csak akkor mérlegelhető, amikor a D kategóriában nincs olyan antibiotikum, amely klinikailag hatékony lehetne

„D” kategória – ÓVATOSAN

  • első vonalbeli kezelésként kell alkalmazni, amikor csak lehetséges
  • kizárólag klinikailag indokolt esetben, óvatossággal kell alkalmazni ezeket a szereket is

Az egyes hatóanyagok listái megtalálhatók az infografikában, amely iránymutatást tartalmaz az alkalmazás módjait illetően is.

Az állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok kategorizálása a körültekintő és felelősségteljes alkalmazáshoz c. kétoldalas dokumentum az alábbi linkekről is letölthető:

PDF, JPG-1, JPG-2

Az infografika forrása ide kattintva érhető el

Az EMA antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos tematikus oldala angol nyelven ide kattintva érhető el

Az állatok antibiotikumos kezelésének járulékos költségei

Az állatok antibiotikumos kezelésének járulékos költségei

Amerikai kutatók 2020 elején közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a haszonállatok antibiotikumokkal történő kezelése hogyan befolyásolhatja az emberi egészséget és a gazdaságot.

A tanulmány rávilágít arra, hogy az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek állategészségügyi alkalmazása negatív hatással lehet az emberi egészségre és növelheti a társadalom költségeit. A kutatók azt állítják, hogy az állatokban alkalmazott antibiotikum mennyisége összefüggésben van a humán egészségügyi problémákkal, az egészségügyi ellátás közvetlen költségeivel valamint egyéb, közvetett költségekkel. A tanulmányban áttekintett irodalmi adatok szerint az állatokban alkalmazott antibiotikumok elősegítik az a rezisztens baktériumok szelektálódását az állatokban és az emberekben is, bár az, hogy az emberekben jelentkező, rezisztens baktériumok okozta fertőzések mekkora hányada tulajdonítható az állatokban való antibiotikum felhasználásnak, számos tényezőtől függ és egyelőre kevéssé megbecsülhető.

A kutatócsoport az Egyesült Államokban tenyésztett és enrofloxacinnal kezelt brojlercsirkéket vizsgált egy erre a célra kifejlesztett tudományos modell segítségével. Becsült adataik szerint a csirkék kezelésére használt minden kilogrammnyi enrofloxacin mintegy 1500 dolláros járulékos költséget jelent a társadalom számára. A tanulmány szerint a tudományos modell becslései útmutatást nyújthatnak az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia veszélyeinek kezelésére szolgáló szakpolitikai beavatkozásokhoz.

Az amerikai gyakorlat eltér az európai uniós szabályozástól

Megjegyzendő, hogy az USA-ban az Uniós országokkal ellentétben bizonyos antimikrobiális szerek hozamfokozóként való alkalmazása még mindig megengedett. 2017-ben csak a humánegészségügyi szempontból legjelentősebb hatóanyagok ilyen célú felhasználását korlátozták. Pedig a hozamfokozóként való alkalmazás, vagyis a hosszabb ideig, alacsony dózisban, a takarmányhasznosítás növelése érdekében történő adagolás kedvez leginkább a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának.

A fertőző állatbetegségek megelőzésének optimális eszköze a megfelelő állattartás, a jó higiénia és takarmányozás, valamint a vakcinázás. De ha mégis kialakul a betegség, az antibiotikumok alkalmazása állatjóléti és gazdasági szempontok miatt elkerülhetetlen. Így tehát elsősorban a felesleges, felelőtlen antibiotikum-alkalmazás visszaszorítására kell a hangsúlyt helyezni, mert ennek negatív hatásait nem ellensúlyozza pozitív eredmény.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentős szerepet vállal az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben az állategészségügy területén. Engedélyezi az állategészségügy területén Magyarországon alkalmazható antibiotikumokat és ellenőrzi azok forgalmazását és felhasználását. Időről időre felülvizsgálja, és szükség esetén visszavonja vagy módosítja az antibiotikum hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét. Az állatgyógyszer-nagykereskedőktől évente begyűjti az antibiotikum eladási adatokat, így lehetővé válik az egységnyi állati tömegre jutó antibiotikum felhasználás meghatározása és a különböző hatóanyagok fogyásának összehasonlítása. Kiemelt figyelmet fordít a humán szempontból kritikusan fontos hatóanyagok „őrzésére” és az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó társadalmi tudatosság növelésére.

Források angol nyelven

https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-publhealth-040218-043954

https://www.gwhatchet.com/2020/04/01/antimicrobial-use-in-livestock-negatively-affects-human-health-economy-study/

https://www.cdc.gov/drugresistance/food.html