Hírek

Jelentés az antibiotikum-felhasználásról

Jelentés az antibiotikum-felhasználásról

Február végén az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) megjelentette az állatoknál alkalmazott antimikrobiális szerekkel kapcsolatos, sorrendben 4. éves jelentését. A jelentés adatai alapján átfogóbb képet kaphatunk az antimikrobiális szerek felhasználási mintáiról és arról, hogy az egyes országok milyen előrehaladást értek el az antimikrobiális szerek körültekintő és felelősségteljes felhasználásában.

Az adatgyűjtésben részt vevő 153 ország továbbra is támogatja az állat-egészségügyben alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának hosszú távú nyomon követését.

A jelentés angol nyelven elérhető az OIE honlapján.

Forrás: OIE

A megoldás a tengerben rejlik?

A megoldás a tengerben rejlik?

Kutatók olyan természetes antibiotikus tulajdonságokkal bíró állati nyálkát fedeztek fel, amely a jövőben ígéretes lehetőség lehet az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.

A Myxicola infundibulum nevű, tengerben élő féreg védőnyálkát termel, amely poliszacharidokból és fehérjékből áll. A nyálka a mechanikus és az ozmotikus védelem mellett olyan molekulákat tartalmazhat, amelyek keserű ízükkel vagy mérgező tulajdonságukkal távol tartják a féreg természetes ellenségeit. A nyálkából a vizsgálatok különféle egységeket (pl. enzimeket) mutattak ki, amelyek antibiotikus vagy antioxidáns hatással bírtak. A nyálkában lévő enzimek károsítják a támadó baktériumsejtek falát, ezért egyfajta „veleszületett immunitást” jelentenek a tengeri állat számára a baktériumok inváziója ellen.

A kutatás tovább folytatódik annak érdekében, hogy új, hatékony antimikrobiális szereket vethessünk be a rezisztencia elleni küzdelemben.

Forrás: https://www.news-medical.net/whitepaper/20200121/Marine-Invertebrates-as-a-Solution-to-Antibiotic-Resistance.aspx

Kép: Julian Finn Museum Victoria / Wikipedia CC BY 3.0 AU

Tiszta vízzel csökkenthetjük az antibiotikum-felhasználást

Tiszta vízzel csökkenthetjük az antibiotikum-felhasználást

Alapvető éltető elemünk a víz. Ahhoz, hogy az állataink egészségesek maradjanak, elengedhetetlen a friss, jó minőségű, tiszta víz itatása. Ha tisztán tartjuk a vízrendszert, az itatókat, rendszeresen ellenőrizzük a kútvíz minőségét, sokat tehetünk a rezisztencia kialakulásának csökkenése érdekében, hiszen azzal, hogy megelőzzük a fertőzéseket, elkerüljük az antibiotikum-kezeléseket is. Legyünk felelős antibiotikum használók, csak akkor használjuk, ha tényleg szükséges!

A víz minőségét többek között az ivóvízben található élő szervezetek, mikrobák is meghatározzák. A csapvízben és a palackozott vízben nagyon alacsony a baktériumok száma, mennyisége. Ezek a vizek nem okoznak megbetegedéseket, biztonsággal fogyaszthatók. Azonban, ha nem tartjuk karban megfelelően a vízrendszereket, szennyeződnek a vízvezetékek, vagy nem tisztítjuk megfelelően az iváshoz, itatáshoz használt eszközöket, akkor megbetegedések, fertőzések is kialakulhatnak mind az embereknél, mind az állatoknál.

Egy világhét a veszély tudatosításáért

Egy világhét a veszély tudatosításáért

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem világhetét az idén november 18. és 24. között tartják szerte a világon. Az AMR veszélyeit felismerve a nemzetközi színtéren már régóta zajlanak állategészségügyi kezdeményezések. Világszinten a három legjelentősebb szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) külön-külön, de hármas együttműködés keretében is stratégiákat dolgozott ki az AMR mérséklése érdekében. A 183 országot tömörítő OIE egészségügyi kódexei több fejezetet tartalmaznak a felelős antibiotikum-felhasználás elősegítésére, diagnosztikai kézikönyve pedig útmutatást nyújt a laboratóriumi érzékenységi vizsgálatok elvégzéséhez. Emellett önálló stratégiai dokumentummal, rendezvényekkel és a minden évben novemberben megrendezendő Antibiotikum Világhétre kiadott kommunikációs anyagokkal segíti a tagországait.

Az OIE tevékenységéről az AMR-rel kapcsolatban ide kattintva tájékozódhat (angol nyelven).

Rezisztens baktériumok a nyers kutyaeledelekben

Rezisztens baktériumok a nyers kutyaeledelekben

A Zürichi Egyetem kutatói megállapították, hogy a többféle gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok, azaz multirezisztens baktériumok megtalálhatóak a nyers húsból készült kutyaeledelek felében.

A nyers eledelek etetésével (ismertebb néven BARF-diéta) a rezisztens baktériumok átvihetőek más háziállatokra – és így sajnos az emberekre is.

A kedvtelésből tartott húsevő állatok tulajdonosainak tisztában kell lenniük azzal a kockázattal, hogy háziállatuk multirezisztens baktériumokat hordozhat, ezáltal ürítheti és terjesztheti is azokat! A rezisztens baktériumok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Te már láttad a Nébih és a Zállatorvos közös videóját?

Német és angol nyelvű cikk a témában a Zürichi Egyetem honlapján: https://www.media.uzh.ch/en/Press-Releases/2019/Barfen.html

Mire jók a fágok?

Mire jók a fágok?

Az antibiotikum-rezisztencia problémájának egyik alternatív megoldása lehet az úgynevezett fágterápia. Mint ahogyan egy 2018-as TED konferencián* is elhangzott, a fágokat nem érdekli a gyógyszer-rezisztencia. Sőt.

Alexander Belcredi az előadásában úgy fogalmazta meg, hogy a fágok „Vidáman vadászgatnak a baktériumokra, és pusztítgatják őket. Továbbra is válogatósak, ami napjainkban igen hasznosnak bizonyul. Ma már megbízhatóan fel tudjuk ismerni a kórokozó baktériumokat. A fágok válogatós természete megelőzi mellékhatások kialakulását, amelyek a széles spektrumú antibiotikumoknál sűrűn előfordulnak. De a legjobb hír az, hogy nem létezik már ’láthatatlan mikroba’. Látjuk őket. Ezt is tettük az előbb. Meg tudjuk határozni a DNS-szekvenciájukat. Tudjuk, hogyan szaporodnak, mire használhatók, és mire nem. Remek kiindulóhelyzetben vagyunk ahhoz, hogy megbízható fág-alapú gyógyszereket fejlesszünk ki.”

Akit érdekel a téma részletes kifejtése, figyelmébe ajánljuk a TED angol nyelvű videóját. Magyar nyelven a Zállatorvos friss videóját ajánljuk!

A cikkben hivatkozott előadás és a teljes magyar átirat megtekinthető a TED honlapján is: https://www.ted.com/talks/alexander_belcredi_how_a_long_forgotten_virus_could_help_us_solve_the_antibiotics_crisis/transcript

Az előadás közzétételi licensze: https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/

*A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit Sapling Foundation rendez. Bővebben lásd: Wikipedia

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A környezetbe jutó antibiotikumok komoly hatással lehetnek a baktériumok ellenálló képességére és hosszú távon hatalmas kihívást jelenthetnek az egészségügy számára. Az antibiotikumok az emberi és állati ürülékkel szennyezett talajjal, a szennyvíztelepekről és gyógyszergyárakból jutnak be a folyókba.

Tovább a cikkre

Támadás rovarszárnnyal

Támadás rovarszárnnyal

Néhány rovarfajnak megvan a maga nanofegyvere bizonyos baktériumok ellen. A Psaltoda claripennis kabócafaj és az Ausztráliában őshonos Diplacodes bipunctata szitakötőfaj  szárnyát is hasonló nanomintázat borítja. Amikor a szárnyfelületre baktérium kerül, a szárnyakon található tompa nanooszlopok hozzátapadnak a kórokozó baktérium sejtmembránjához, majd egyre jobban feszítve megrepesztik azt. Ezzel el is pusztítják a kórokozót.

Tovább a cikkre

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

A Murdoch Egyetem szakemberei szerint az ausztrál sirályok (Chroicocephalus novaehollandiae) több mint 20 százaléka hordozója egyebek között az E. coli baktériumnak, amely húgyúti fertőzést és vérmérgezést is okozhat. A tanulmány, amelynek eredményéről számos külföldi és hazai cikk is beszámolt, kimutatta, hogy a sirályok ürülékében megtalálható baktériumok egy része ellenáll az emberek gyógyításában gyakran használt antibiotikumoknak, mint pl. a cefalosporinok és a fluorokinolonok.

Tovább a cikkre