Szerző: admin

Antibiotikum bejelentő rendszer indult az állatorvosoknak és a nagykereskedőknek

Antibiotikum bejelentő rendszer indult az állatorvosoknak és a nagykereskedőknek

Az antimikrobiális-rezisztencia elleni küzdelem és a felelős gyógyszerhasználat érdekében 2022. január 28-tól az állatorvosoknak havonta jelentést kell készíteniük az élelmiszertermelő állatoknál felhasznált antibiotikumokról. A kötelezettség teljesítéséhez már elérhető a Nébih új elektronikus bejelentő felülete. Szintén újdonság, hogy ezentúl a nagykereskedők is ezen rendszerben adhatják le a forgalmazásra vonatkozó éves beszámolójukat.

A január 28-tól életbe lépő rendelkezés célja, hogy az új uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival összhangban segítse az antibiotikum felelős alkalmazását.

További részletek a Nébih portálján olvashatók.

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

Ahogyan minden évben, a szervezők az idén is egy teljes hetet, a november 18-tól 24-ig tartó időszakot szentelik annak a munkának, hogy felhívják a figyelmet az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem fontosságára. A rezisztencia terjedése még mindig aktuális probléma, és szerte a világon hatalmas veszélye van. A világhét szervezői a három legjelentősebb szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), amelyek külön-külön, de hármas együttműködés keretében is stratégiákat dolgoztak ki az AMR mérséklése érdekében.

Miért kell komolyan venni a szakemberek figyelmeztetését?

Lássunk néhány ténymegállapítást erről – a teljesség igénye nélkül!

– Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a fertőzések megelőzése segít megakadályozni az antibiotikum-rezisztencia terjedését.
– Minél több antibiotikumot használunk, annál valószínűbb, hogy ellenállóvá válnak a baktériumok. Bár a rezisztencia kialakulása természetes folyamat, a felelőtlen antibiotikum-alkalmazás felgyorsítja a rezisztencia terjedését.

–  Az antibiotikum-rezisztencia a háziállatainkat is veszélyezteti.

–  Az ellenálló baktériumok egyes esetekben átterjedhetnek emberekről állatokra és állatokról emberekre egyaránt.
– Az antibiotikumokat túlzott mértékben használjuk mind az állat- mind a humán-egészségügyben.

– Az antibiotikum gyógyszer, és mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai. Ha olyankor is használunk antibiotikumot, amikor nincs rá szükség, fölösleges kockázatnak tesszük ki magunkat vagy állatunkat.

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

További források a témáról angol nyelven:
FAO: www.fao.org/antimicrobial-resistance
OIE: https://www.oie.int/en/what-we-do/global-initiatives/antimicrobial-resistance/
WHO: https://www.who.int/campaigns/world-antimicrobial-awareness-week/2021

Megjelent az új uniós AMR-jelentés

Megjelent az új uniós AMR-jelentés

Megjelent az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) harmadik, közös jelentése (az ún. III. JIACRA jelentés) az emberek és az élelmiszertermelő állatok antimikrobiális szerfogyasztása és az antimikrobiális rezisztencia összesített elemzéséről.

A három uniós intézmény által 2011 óta végzett együttes felmérések során az élőtömegre vonatkoztatott antimikrobiális szerhasználat a 2016-2018 közötti időszakban bizonyult először alacsonyabbnak az élelmiszertermelő állatokban a humán fogyasztásnál. Ez a tagállami intézkedések hatékonyságát igazolja.

Az antimikrobiális szerek felhasználása országonként és hatóanyag-csoportonként, illetve felhasználási célként is kifejezett különbségeket mutatnak, de a felhasználás és a kialakuló rezisztencia közötti kapcsolatok statisztikailag minden szakterületen kimutathatók. A tanulmány alapján bizonyos baktériumtörzsek és antimikrobiális hatóanyagok esetében az élelmiszertermelő állatokban történő szerfelhasználás hatással van az állatokban és az emberekben kimutatott kórokozók ellenálló képességére is.

A jelentés megállapítja, hogy az AMR elleni intézkedések a jövőben is kedvező hatást gyakorolhatnak a rezisztencia csökkentésére. Ez és az egyes országok magas felhasználási és rezisztencia adatai egyaránt megerősítik az AMR elleni intézkedések fontosságát. A felelős szerhasználat szorgalmazása mellett a járványügyi megelőzésnek is jelentős a szerepe mind a humán-, mind az állategészségügyben.

A teljes jelentés az EFSA oldalán érhető el angol nyelven.

Az antibiotikum-rezisztencia és az élelmiszer-előállítási környezet

Az antibiotikum-rezisztencia és az élelmiszer-előállítási környezet

Az antibiotikum rezisztencia (AMR) legjelentősebb forrását a növényi eredetű élelmiszerekben és az akvakultúrában a széklet eredetű trágyák, az öntözés és a víz jelentik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint a szárazföldi állattenyésztésben a lehetséges források a takarmány, az emberek, a víz, a levegő vagy a por, a talaj, a vadon élő állatok, a rágcsálók, az ízeltlábúak és a különböző berendezések, eszközök.

Az EFSA szakemberei először értékelték az élelmiszertermelő környezet szerepét az AMR megjelenésében és elterjedésében. Meghatározták az antibiotikum rezisztens baktériumok és gének fő forrásait, bár a jelenlegi adatok nem teszik lehetővé minden egyes tényező mennyiségi meghatározását, amelyek egyenként hozzájárulnak ehhez a globális problémához. 

Az EFSA meghatározta azokat, a közegészségügyi szempontból legfontosabb rezisztens baktériumokat és géneket, amelyek az élelmiszerláncon keresztül továbbadhatók, valamint áttekintette az ezzel kapcsolatos tudományos szakirodalmat, hogy leírja ezek előfordulását az említett környezeti forrásokban. 

Az élelmiszer-előállítási környezetben a rezisztencia megjelenésének és terjedésének korlátozására irányuló intézkedések magukban foglalják a trágyák, a víz és a takarmányok, székletből származó mikrobiális szennyeződésének csökkentését, valamint a jó higiéniai gyakorlatok alkalmazását. A szakértők ajánlásokat fogalmaztak meg a prioritást élvező kutatási területekre is, amelyek hozzájárulnának az adathiány megszüntetéséhez – ezáltal segítve az uniós kockázatkezelőket az AMR elleni EU One Health cselekvési terv végrehajtásában.

A szakértők a tudományos vélemény kidolgozása során szorosan együttműködtek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA). 

Forrás: Nébih

Oszd meg Te is!

Oszd meg Te is!

Az antimikrobiális szerek nélkülözhetetlen gyógyszerek. Segíts, hogy megőrizzük hatékonyságukat a fertőzések ellen!

Tartsd be Te is az alábbi öt szabályt!

Megjelent a 10. ESVAC-jelentés

Megjelent a 10. ESVAC-jelentés

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) minden évben megjelenteti az európai országokban, az állatgyógyászatban felhasznált antimikrobiális hatóanyagokra vonatkozó jelentését. A jelentésben az országok többsége nem a felhasználási, hanem az eladási adatokat szerepelteti.

Tovább a cikkre

Antimikrobiális rezisztenciagének a nyers tejben

Antimikrobiális rezisztenciagének a nyers tejben

Mint az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) portálján is olvasható, az Európai Unióban folyamatosan növekszik az igény a nyers tej fogyasztása iránt. A vásárlók – egyébként tudományosan nem igazoltan – egészségügyi előnyöket tulajdonítanak neki. Az EU higiéniai előírásai szabályozzák, és a tagállamok nemzeti szinten megtilthatják vagy korlátozhatják az emberi fogyasztásra szánt nyers tej kiskereskedelmi forgalmazását, termelői piacokon történő árusítását. Egyes államokban megengedett a nyers tej értékesítése árusító automatákból, de ilyenkor a vásárlók figyelmét minden esetben felhívják a nyers tej felforralására.

Egy nemrégiben publikált amerikai tanulmány beszámol arról a kutatásról, amelyben a kaliforniai Davis Egyetem kutatói a kiskereskedelmi forgalomban kapható nyers és különböző hőmérsékleteken kezelt tejeket vizsgálták. A kutatás során a szobahőmérsékleten tárolt nyers tejből olyan baktériumokat mutattak ki, melyek antimikrobiális rezisztenciagéneket hordoznak és azokat könnyen át tudják adni más baktériumoknak. Ez különösen a fakultatív kórokozóknál okozhat problémát. További kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy ezek az antibiotikumokkal szembeni rezisztens géneket hordozó baktériumok az emberi egészségre nézve veszélyt jelentenek-e.

A teljes cikk angol nyelven itt megtalálható

A Nébih portálról idézett cikk itt olvasható: A nyers tej fogyasztásának kockázatai