Szerző: admin

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

Ahogyan minden évben, a szervezők az idén is egy teljes hetet, a november 18-tól 24-ig tartó időszakot szentelik annak a munkának, hogy felhívják a figyelmet az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem fontosságára. A rezisztencia terjedése még mindig aktuális probléma, és szerte a világon hatalmas veszélye van. A világhét szervezői a három legjelentősebb szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), amelyek külön-külön, de hármas együttműködés keretében is stratégiákat dolgoztak ki az AMR mérséklése érdekében.

Miért kell komolyan venni a szakemberek figyelmeztetését?

Lássunk néhány ténymegállapítást erről – a teljesség igénye nélkül!

– Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a fertőzések megelőzése segít megakadályozni az antibiotikum-rezisztencia terjedését.
– Minél több antibiotikumot használunk, annál valószínűbb, hogy ellenállóvá válnak a baktériumok. Bár a rezisztencia kialakulása természetes folyamat, a felelőtlen antibiotikum-alkalmazás felgyorsítja a rezisztencia terjedését.

–  Az antibiotikum-rezisztencia a háziállatainkat is veszélyezteti.

–  Az ellenálló baktériumok egyes esetekben átterjedhetnek emberekről állatokra és állatokról emberekre egyaránt.
– Az antibiotikumokat túlzott mértékben használjuk mind az állat- mind a humán-egészségügyben.

– Az antibiotikum gyógyszer, és mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai. Ha olyankor is használunk antibiotikumot, amikor nincs rá szükség, fölösleges kockázatnak tesszük ki magunkat vagy állatunkat.

Add tovább a tudást, állítsuk meg a rezisztenciát!

További források a témáról angol nyelven:
FAO: www.fao.org/antimicrobial-resistance
OIE: https://www.oie.int/en/what-we-do/global-initiatives/antimicrobial-resistance/
WHO: https://www.who.int/campaigns/world-antimicrobial-awareness-week/2021

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A környezetbe jutó antibiotikumok komoly hatással lehetnek a baktériumok ellenálló képességére és hosszú távon hatalmas kihívást jelenthetnek az egészségügy számára. Az antibiotikumok az emberi és állati ürülékkel szennyezett talajjal, a szennyvíztelepekről és gyógyszergyárakból jutnak be a folyókba.

Tovább a cikkre

Támadás rovarszárnnyal

Támadás rovarszárnnyal

Néhány rovarfajnak megvan a maga nanofegyvere bizonyos baktériumok ellen. A Psaltoda claripennis kabócafaj és az Ausztráliában őshonos Diplacodes bipunctata szitakötőfaj  szárnyát is hasonló nanomintázat borítja. Amikor a szárnyfelületre baktérium kerül, a szárnyakon található tompa nanooszlopok hozzátapadnak a kórokozó baktérium sejtmembránjához, majd egyre jobban feszítve megrepesztik azt. Ezzel el is pusztítják a kórokozót.

Tovább a cikkre

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

A Murdoch Egyetem szakemberei szerint az ausztrál sirályok (Chroicocephalus novaehollandiae) több mint 20 százaléka hordozója egyebek között az E. coli baktériumnak, amely húgyúti fertőzést és vérmérgezést is okozhat. A tanulmány, amelynek eredményéről számos külföldi és hazai cikk is beszámolt, kimutatta, hogy a sirályok ürülékében megtalálható baktériumok egy része ellenáll az emberek gyógyításában gyakran használt antibiotikumoknak, mint pl. a cefalosporinok és a fluorokinolonok.

Tovább a cikkre