Az antimikrobiális szerek nélkülözhetetlen gyógyszerek. Segíts, hogy megőrizzük hatékonyságukat a fertőzések ellen!
Tartsd be Te is az alábbi öt szabályt!
Az antimikrobiális szereket a 20. században fedezték fel. Jórészt e gyógyszereknek köszönhető, hogy a várható emberi élettartam meghosszabbodott.
Tovább a cikkre
Ismered az öt „csak”-szabályt, az antibiotikum-rezisztenciával összefüggésben? Tovább a cikkre
Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása világszerte komoly aggodalomra ad okot: az állat-egészségügyben és a humán orvoslásban használt készítmények hatékonysága rohamosan csökken.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) minden évben megjelenteti az európai országokban, az állatgyógyászatban felhasznált antimikrobiális hatóanyagokra vonatkozó jelentését. A jelentésben az országok többsége nem a felhasználási, hanem az eladási adatokat szerepelteti.
Mint az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) portálján is olvasható, az Európai Unióban folyamatosan növekszik az igény a nyers tej fogyasztása iránt. A vásárlók – egyébként tudományosan nem igazoltan – egészségügyi előnyöket tulajdonítanak neki. Az EU higiéniai előírásai szabályozzák, és a tagállamok nemzeti szinten megtilthatják vagy korlátozhatják az emberi fogyasztásra szánt nyers tej kiskereskedelmi forgalmazását, termelői piacokon történő árusítását. Egyes államokban megengedett a nyers tej értékesítése árusító automatákból, de ilyenkor a vásárlók figyelmét minden esetben felhívják a nyers tej felforralására.
Egy nemrégiben publikált amerikai tanulmány beszámol arról a kutatásról, amelyben a kaliforniai Davis Egyetem kutatói a kiskereskedelmi forgalomban kapható nyers és különböző hőmérsékleteken kezelt tejeket vizsgálták. A kutatás során a szobahőmérsékleten tárolt nyers tejből olyan baktériumokat mutattak ki, melyek antimikrobiális rezisztenciagéneket hordoznak és azokat könnyen át tudják adni más baktériumoknak. Ez különösen a fakultatív kórokozóknál okozhat problémát. További kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy ezek az antibiotikumokkal szembeni rezisztens géneket hordozó baktériumok az emberi egészségre nézve veszélyt jelentenek-e.
A teljes cikk angol nyelven itt megtalálható
A Nébih portálról idézett cikk itt olvasható: A nyers tej fogyasztásának kockázatai
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új infografikát jelentetett meg az állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok kategorizálásáról a körültekintő és felelősségteljes alkalmazáshoz. Az infografika már magyarul is elérhető.
A dokumentum tartalmazza az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kapcsán az Egy egészség alapelveit, valamint az egyes hatóanyagok csoportosítását, melyet az állatorvosoknak javasolt figyelembe venniük a gyógykezeléseket megelőzően.
„A” kategória – KERÜLENDŐ
„B” kategória – KORLÁTOZOTT
„C” kategória – KÖRÜLTEKINTŐEN
„D” kategória – ÓVATOSAN
Az egyes hatóanyagok listái megtalálhatók az infografikában, amely iránymutatást tartalmaz az alkalmazás módjait illetően is.
Az állatgyógyászati használatra szánt antibiotikumok kategorizálása a körültekintő és felelősségteljes alkalmazáshoz c. kétoldalas dokumentum az alábbi linkekről is letölthető:
Az infografika forrása ide kattintva érhető el
Az EMA antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos tematikus oldala angol nyelven ide kattintva érhető el
Amerikai kutatók 2020 elején közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a haszonállatok antibiotikumokkal történő kezelése hogyan befolyásolhatja az emberi egészséget és a gazdaságot.
A tanulmány rávilágít arra, hogy az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek állategészségügyi alkalmazása negatív hatással lehet az emberi egészségre és növelheti a társadalom költségeit. A kutatók azt állítják, hogy az állatokban alkalmazott antibiotikum mennyisége összefüggésben van a humán egészségügyi problémákkal, az egészségügyi ellátás közvetlen költségeivel valamint egyéb, közvetett költségekkel. A tanulmányban áttekintett irodalmi adatok szerint az állatokban alkalmazott antibiotikumok elősegítik az a rezisztens baktériumok szelektálódását az állatokban és az emberekben is, bár az, hogy az emberekben jelentkező, rezisztens baktériumok okozta fertőzések mekkora hányada tulajdonítható az állatokban való antibiotikum felhasználásnak, számos tényezőtől függ és egyelőre kevéssé megbecsülhető.
A kutatócsoport az Egyesült Államokban tenyésztett és enrofloxacinnal kezelt brojlercsirkéket vizsgált egy erre a célra kifejlesztett tudományos modell segítségével. Becsült adataik szerint a csirkék kezelésére használt minden kilogrammnyi enrofloxacin mintegy 1500 dolláros járulékos költséget jelent a társadalom számára. A tanulmány szerint a tudományos modell becslései útmutatást nyújthatnak az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia veszélyeinek kezelésére szolgáló szakpolitikai beavatkozásokhoz.
Az amerikai gyakorlat eltér az európai uniós szabályozástól
Megjegyzendő, hogy az USA-ban az Uniós országokkal ellentétben bizonyos antimikrobiális szerek hozamfokozóként való alkalmazása még mindig megengedett. 2017-ben csak a humánegészségügyi szempontból legjelentősebb hatóanyagok ilyen célú felhasználását korlátozták. Pedig a hozamfokozóként való alkalmazás, vagyis a hosszabb ideig, alacsony dózisban, a takarmányhasznosítás növelése érdekében történő adagolás kedvez leginkább a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának.
A fertőző állatbetegségek megelőzésének optimális eszköze a megfelelő állattartás, a jó higiénia és takarmányozás, valamint a vakcinázás. De ha mégis kialakul a betegség, az antibiotikumok alkalmazása állatjóléti és gazdasági szempontok miatt elkerülhetetlen. Így tehát elsősorban a felesleges, felelőtlen antibiotikum-alkalmazás visszaszorítására kell a hangsúlyt helyezni, mert ennek negatív hatásait nem ellensúlyozza pozitív eredmény.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentős szerepet vállal az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben az állategészségügy területén. Engedélyezi az állategészségügy területén Magyarországon alkalmazható antibiotikumokat és ellenőrzi azok forgalmazását és felhasználását. Időről időre felülvizsgálja, és szükség esetén visszavonja vagy módosítja az antibiotikum hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét. Az állatgyógyszer-nagykereskedőktől évente begyűjti az antibiotikum eladási adatokat, így lehetővé válik az egységnyi állati tömegre jutó antibiotikum felhasználás meghatározása és a különböző hatóanyagok fogyásának összehasonlítása. Kiemelt figyelmet fordít a humán szempontból kritikusan fontos hatóanyagok „őrzésére” és az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó társadalmi tudatosság növelésére.
Források angol nyelven
https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-publhealth-040218-043954
https://www.cdc.gov/drugresistance/food.html
Tudományosan alátámasztott tény, hogy az élelmiszereink is közvetíthetik az antibiotikumoknak, antimikrobiális szereknek ellenálló avagy rezisztens baktériumokat, derül ki az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) idei márciusi jelentéséből. A rezisztens kórokozókkal szennyezett élelmiszerek fertőzéseket, megbetegedéseket okozhatnak. Szennyezettek lehetnek a szarvasmarhából, baromfiból és halból készült élelmiszerek, gyümölcsök és zöldségek, de másfajta élelmiszerek is, ezáltal terjeszthetik a rezisztens kórokozókat.
Az állattartásban és a növénytermesztésben fontos eszközök az antibiotikumok, antimikrobiális szerek, hiszen segítségükkel őrizhetjük meg haszonállataink és haszonnövényeink egészségét, és végső soron az élelmezés biztonságát. Ugyanakkor e szerek használata hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához.
Élelmiszereink szennyeződését úgy gátolhatjuk meg, ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője betartja a szükséges higiéniai és élemiszerbiztonsági szabályokat, beleértve azt a gyakorlatot is, hogy az antimikrobiális szereket csak szükség esetén, és nem hozamfokozó eszközként vagy a higiéniás hiányosságok elfedésére alkalmazzák a mezőgazdaságban. A FAO jelentés szerint rezisztencia kialakulását a fertőtlenítő és biocid szerek használati utasításnak megfelelő alkalmazása esetében nem jelentettek a gyakorlatban. A fertőtlenítő és biocid szerek használatának előnyei messze meghaladják azokat a kockázatokat, amelyeket a rezisztens baktériumok esetleges kifejlődése jelent.
Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása az antimikrobiális rezisztenciát illetően összetett feladat: úgynevezett „jó gyakorlatok” bevezetését igényli az élelmiszerlánc minden pontján, a termeléstől és tenyésztéstől kezdve a feldolgozáson át a fogyasztásig. Az antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának korlátozásának az a leghatékonyabb módszere, ha csökkentjük az állati és növényi betegségek kezelésének szükségességét. A szárazföldi és vízi állatok esetében ez magában foglalja a helyes gazdálkodási gyakorlatokat, például a járványvédelmi intézkedéseket, a vakcinázásokat és a megfelelő takarmányozást. A növénytermesztésben pedig ilyen az integrált növényvédelem (IPM) jól bevált eljárásainak alkalmazása.
Szükség van továbbá hatékony ellenőrző és megfigyelő rendszerekre is. Ilyen például a már létező, állatgyógyászati szermaradványok megfigyelését végző programok – ezek jelenleg csak néhány országban működnek. A FAO segítséget nyújt ahhoz, hogy az országok felmérjék a felügyeleti és laboratóriumi kapacitásaikat, és meghatározzák azokat a területeket, amelyek elsődleges beruházást igényelnek. 2017 óta pedig újból működik a Codex Alimentarius Bizottság* speciális munkacsoportja**, amelynek az a feladata, hogy tudományos alapú útmutatásokat készítsen az élelmiszerekben terjedő antimikrobiális rezisztencia kezelésére.
* https://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex
** http://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/committees/committee/en/?committee=TFAMR
A LEGFONTOSABB TÉNYEK
Forrás: FAO
Február végén az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) megjelentette az állatoknál alkalmazott antimikrobiális szerekkel kapcsolatos, sorrendben 4. éves jelentését. A jelentés adatai alapján átfogóbb képet kaphatunk az antimikrobiális szerek felhasználási mintáiról és arról, hogy az egyes országok milyen előrehaladást értek el az antimikrobiális szerek körültekintő és felelősségteljes felhasználásában.
Az adatgyűjtésben részt vevő 153 ország továbbra is támogatja az állat-egészségügyben alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának hosszú távú nyomon követését.
A jelentés angol nyelven elérhető az OIE honlapján.
Forrás: OIE