Hírek

Egy világhét a veszély tudatosításáért

Egy világhét a veszély tudatosításáért

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem világhetét az idén november 18. és 24. között tartják szerte a világon. Az AMR veszélyeit felismerve a nemzetközi színtéren már régóta zajlanak állategészségügyi kezdeményezések. Világszinten a három legjelentősebb szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) külön-külön, de hármas együttműködés keretében is stratégiákat dolgozott ki az AMR mérséklése érdekében. A 183 országot tömörítő OIE egészségügyi kódexei több fejezetet tartalmaznak a felelős antibiotikum-felhasználás elősegítésére, diagnosztikai kézikönyve pedig útmutatást nyújt a laboratóriumi érzékenységi vizsgálatok elvégzéséhez. Emellett önálló stratégiai dokumentummal, rendezvényekkel és a minden évben novemberben megrendezendő Antibiotikum Világhétre kiadott kommunikációs anyagokkal segíti a tagországait.

Az OIE tevékenységéről az AMR-rel kapcsolatban ide kattintva tájékozódhat (angol nyelven).

Rezisztens baktériumok a nyers kutyaeledelekben

Rezisztens baktériumok a nyers kutyaeledelekben

A Zürichi Egyetem kutatói megállapították, hogy a többféle gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok, azaz multirezisztens baktériumok megtalálhatóak a nyers húsból készült kutyaeledelek felében.

A nyers eledelek etetésével (ismertebb néven BARF-diéta) a rezisztens baktériumok átvihetőek más háziállatokra – és így sajnos az emberekre is.

A kedvtelésből tartott húsevő állatok tulajdonosainak tisztában kell lenniük azzal a kockázattal, hogy háziállatuk multirezisztens baktériumokat hordozhat, ezáltal ürítheti és terjesztheti is azokat! A rezisztens baktériumok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Te már láttad a Nébih és a Zállatorvos közös videóját?

Német és angol nyelvű cikk a témában a Zürichi Egyetem honlapján: https://www.media.uzh.ch/en/Press-Releases/2019/Barfen.html

Mire jók a fágok?

Mire jók a fágok?

Az antibiotikum-rezisztencia problémájának egyik alternatív megoldása lehet az úgynevezett fágterápia. Mint ahogyan egy 2018-as TED konferencián* is elhangzott, a fágokat nem érdekli a gyógyszer-rezisztencia. Sőt.

Alexander Belcredi az előadásában úgy fogalmazta meg, hogy a fágok „Vidáman vadászgatnak a baktériumokra, és pusztítgatják őket. Továbbra is válogatósak, ami napjainkban igen hasznosnak bizonyul. Ma már megbízhatóan fel tudjuk ismerni a kórokozó baktériumokat. A fágok válogatós természete megelőzi mellékhatások kialakulását, amelyek a széles spektrumú antibiotikumoknál sűrűn előfordulnak. De a legjobb hír az, hogy nem létezik már ’láthatatlan mikroba’. Látjuk őket. Ezt is tettük az előbb. Meg tudjuk határozni a DNS-szekvenciájukat. Tudjuk, hogyan szaporodnak, mire használhatók, és mire nem. Remek kiindulóhelyzetben vagyunk ahhoz, hogy megbízható fág-alapú gyógyszereket fejlesszünk ki.”

Akit érdekel a téma részletes kifejtése, figyelmébe ajánljuk a TED angol nyelvű videóját. Magyar nyelven a Zállatorvos friss videóját ajánljuk!

A cikkben hivatkozott előadás és a teljes magyar átirat megtekinthető a TED honlapján is: https://www.ted.com/talks/alexander_belcredi_how_a_long_forgotten_virus_could_help_us_solve_the_antibiotics_crisis/transcript

Az előadás közzétételi licensze: https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/

*A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit Sapling Foundation rendez. Bővebben lásd: Wikipedia

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A Duna is antibiotikummal szennyezett

A környezetbe jutó antibiotikumok komoly hatással lehetnek a baktériumok ellenálló képességére és hosszú távon hatalmas kihívást jelenthetnek az egészségügy számára. Az antibiotikumok az emberi és állati ürülékkel szennyezett talajjal, a szennyvíztelepekről és gyógyszergyárakból jutnak be a folyókba.

Tovább a cikkre

Támadás rovarszárnnyal

Támadás rovarszárnnyal

Néhány rovarfajnak megvan a maga nanofegyvere bizonyos baktériumok ellen. A Psaltoda claripennis kabócafaj és az Ausztráliában őshonos Diplacodes bipunctata szitakötőfaj  szárnyát is hasonló nanomintázat borítja. Amikor a szárnyfelületre baktérium kerül, a szárnyakon található tompa nanooszlopok hozzátapadnak a kórokozó baktérium sejtmembránjához, majd egyre jobban feszítve megrepesztik azt. Ezzel el is pusztítják a kórokozót.

Tovább a cikkre

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

Szuperbaktériumokat hordoznak a sirályok Ausztráliában

A Murdoch Egyetem szakemberei szerint az ausztrál sirályok (Chroicocephalus novaehollandiae) több mint 20 százaléka hordozója egyebek között az E. coli baktériumnak, amely húgyúti fertőzést és vérmérgezést is okozhat. A tanulmány, amelynek eredményéről számos külföldi és hazai cikk is beszámolt, kimutatta, hogy a sirályok ürülékében megtalálható baktériumok egy része ellenáll az emberek gyógyításában gyakran használt antibiotikumoknak, mint pl. a cefalosporinok és a fluorokinolonok.

Tovább a cikkre