Az állatok antibiotikumos kezelésének járulékos költségei
Amerikai kutatók 2020 elején közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a haszonállatok antibiotikumokkal történő kezelése hogyan befolyásolhatja az emberi egészséget és a gazdaságot.
A tanulmány rávilágít arra, hogy az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek állategészségügyi alkalmazása negatív hatással lehet az emberi egészségre és növelheti a társadalom költségeit. A kutatók azt állítják, hogy az állatokban alkalmazott antibiotikum mennyisége összefüggésben van a humán egészségügyi problémákkal, az egészségügyi ellátás közvetlen költségeivel valamint egyéb, közvetett költségekkel. A tanulmányban áttekintett irodalmi adatok szerint az állatokban alkalmazott antibiotikumok elősegítik az a rezisztens baktériumok szelektálódását az állatokban és az emberekben is, bár az, hogy az emberekben jelentkező, rezisztens baktériumok okozta fertőzések mekkora hányada tulajdonítható az állatokban való antibiotikum felhasználásnak, számos tényezőtől függ és egyelőre kevéssé megbecsülhető.
A kutatócsoport az Egyesült Államokban tenyésztett és enrofloxacinnal kezelt brojlercsirkéket vizsgált egy erre a célra kifejlesztett tudományos modell segítségével. Becsült adataik szerint a csirkék kezelésére használt minden kilogrammnyi enrofloxacin mintegy 1500 dolláros járulékos költséget jelent a társadalom számára. A tanulmány szerint a tudományos modell becslései útmutatást nyújthatnak az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia veszélyeinek kezelésére szolgáló szakpolitikai beavatkozásokhoz.
Az amerikai gyakorlat eltér az európai uniós szabályozástól
Megjegyzendő, hogy az USA-ban az Uniós országokkal ellentétben bizonyos antimikrobiális szerek hozamfokozóként való alkalmazása még mindig megengedett. 2017-ben csak a humánegészségügyi szempontból legjelentősebb hatóanyagok ilyen célú felhasználását korlátozták. Pedig a hozamfokozóként való alkalmazás, vagyis a hosszabb ideig, alacsony dózisban, a takarmányhasznosítás növelése érdekében történő adagolás kedvez leginkább a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának.
A fertőző állatbetegségek megelőzésének optimális eszköze a megfelelő állattartás, a jó higiénia és takarmányozás, valamint a vakcinázás. De ha mégis kialakul a betegség, az antibiotikumok alkalmazása állatjóléti és gazdasági szempontok miatt elkerülhetetlen. Így tehát elsősorban a felesleges, felelőtlen antibiotikum-alkalmazás visszaszorítására kell a hangsúlyt helyezni, mert ennek negatív hatásait nem ellensúlyozza pozitív eredmény.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentős szerepet vállal az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben az állategészségügy területén. Engedélyezi az állategészségügy területén Magyarországon alkalmazható antibiotikumokat és ellenőrzi azok forgalmazását és felhasználását. Időről időre felülvizsgálja, és szükség esetén visszavonja vagy módosítja az antibiotikum hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét. Az állatgyógyszer-nagykereskedőktől évente begyűjti az antibiotikum eladási adatokat, így lehetővé válik az egységnyi állati tömegre jutó antibiotikum felhasználás meghatározása és a különböző hatóanyagok fogyásának összehasonlítása. Kiemelt figyelmet fordít a humán szempontból kritikusan fontos hatóanyagok „őrzésére” és az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó társadalmi tudatosság növelésére.
Források angol nyelven
https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-publhealth-040218-043954
https://www.cdc.gov/drugresistance/food.html