Címke: AMR

Élelmiszereink és az antimikrobiális rezisztencia

Élelmiszereink és az antimikrobiális rezisztencia

Tudományosan alátámasztott tény, hogy az élelmiszereink is közvetíthetik az antibiotikumoknak, antimikrobiális szereknek ellenálló avagy rezisztens baktériumokat, derül ki az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO)  idei márciusi jelentéséből. A rezisztens kórokozókkal szennyezett élelmiszerek fertőzéseket, megbetegedéseket okozhatnak. Szennyezettek lehetnek a szarvasmarhából, baromfiból és halból készült élelmiszerek, gyümölcsök és zöldségek, de másfajta élelmiszerek is, ezáltal terjeszthetik a rezisztens kórokozókat.

Az állattartásban és a növénytermesztésben fontos eszközök az antibiotikumok, antimikrobiális szerek, hiszen segítségükkel őrizhetjük meg haszonállataink és haszonnövényeink egészségét, és végső soron az élelmezés biztonságát. Ugyanakkor e szerek használata hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához.

Élelmiszereink szennyeződését úgy gátolhatjuk meg, ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője betartja a szükséges higiéniai és élemiszerbiztonsági szabályokat, beleértve azt a gyakorlatot is, hogy az antimikrobiális szereket csak szükség esetén, és nem hozamfokozó  eszközként vagy a higiéniás hiányosságok elfedésére alkalmazzák a mezőgazdaságban. A FAO  jelentés szerint  rezisztencia kialakulását a fertőtlenítő és biocid szerek használati utasításnak megfelelő alkalmazása esetében nem jelentettek a gyakorlatban. A fertőtlenítő és biocid szerek használatának előnyei messze meghaladják azokat a kockázatokat, amelyeket a rezisztens baktériumok esetleges kifejlődése jelent.

 

Az AMR kezelése az élelmiszerláncban

Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása az antimikrobiális rezisztenciát illetően összetett feladat: úgynevezett „jó gyakorlatok” bevezetését igényli az élelmiszerlánc minden pontján, a termeléstől és tenyésztéstől kezdve a feldolgozáson át a fogyasztásig. Az antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának korlátozásának az a leghatékonyabb módszere, ha csökkentjük az állati és növényi betegségek kezelésének szükségességét. A szárazföldi és vízi állatok esetében ez magában foglalja a helyes gazdálkodási gyakorlatokat, például a járványvédelmi intézkedéseket, a vakcinázásokat és a megfelelő takarmányozást. A növénytermesztésben pedig ilyen az integrált növényvédelem (IPM) jól bevált eljárásainak alkalmazása.

Szükség van továbbá hatékony ellenőrző és megfigyelő rendszerekre is. Ilyen például a már létező, állatgyógyászati szermaradványok megfigyelését végző programok – ezek jelenleg csak néhány országban működnek. A FAO segítséget nyújt ahhoz, hogy az országok felmérjék a felügyeleti és laboratóriumi kapacitásaikat, és meghatározzák azokat a területeket, amelyek elsődleges beruházást igényelnek. 2017 óta pedig újból működik a Codex Alimentarius Bizottság* speciális munkacsoportja**, amelynek az a feladata, hogy tudományos alapú útmutatásokat készítsen az élelmiszerekben terjedő antimikrobiális rezisztencia kezelésére.

* https://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex

** http://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/committees/committee/en/?committee=TFAMR

A LEGFONTOSABB TÉNYEK

  • Évente körülbelül 700 000 emberi haláleset köthető az antimikrobiális rezisztenciához, az esetek egy része az élelmiszerekben terjedő AMR-rel van összefüggésben
  • Az élelmiszertermelés rendszere fontos szerepet játszik az AMR kialakulásában és terjedésében
  • A rezisztens mikroorganizmusok jelenléte a mezőgazdasági termelési rendszerekben és a teljes élelmiszerláncban potenciálisan minden vásárlót érinthet
  • A mezőgazdaságban alkalmazott alapvető jó higiéniai gyakorlatok kulcsfontosságúak – nem csupán az élelmiszer biztonságának fenntartásában, hanem az AMR kezelésében is
  • Az AMR megfigyelése és az elsődleges élelmiszertermelésben alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának nyomonkövetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kockázatok értékeléséhez és kezeléséhez szükséges ismereteink legyenek

 

Forrás: FAO

(CC BY-NC-SA 3.0 IGO)