Címke: állattenyésztés

Az állatok antibiotikumos kezelésének járulékos költségei

Az állatok antibiotikumos kezelésének járulékos költségei

Amerikai kutatók 2020 elején közzétettek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy a haszonállatok antibiotikumokkal történő kezelése hogyan befolyásolhatja az emberi egészséget és a gazdaságot.

A tanulmány rávilágít arra, hogy az antibiotikumok és más antimikrobiális szerek állategészségügyi alkalmazása negatív hatással lehet az emberi egészségre és növelheti a társadalom költségeit. A kutatók azt állítják, hogy az állatokban alkalmazott antibiotikum mennyisége összefüggésben van a humán egészségügyi problémákkal, az egészségügyi ellátás közvetlen költségeivel valamint egyéb, közvetett költségekkel. A tanulmányban áttekintett irodalmi adatok szerint az állatokban alkalmazott antibiotikumok elősegítik az a rezisztens baktériumok szelektálódását az állatokban és az emberekben is, bár az, hogy az emberekben jelentkező, rezisztens baktériumok okozta fertőzések mekkora hányada tulajdonítható az állatokban való antibiotikum felhasználásnak, számos tényezőtől függ és egyelőre kevéssé megbecsülhető.

A kutatócsoport az Egyesült Államokban tenyésztett és enrofloxacinnal kezelt brojlercsirkéket vizsgált egy erre a célra kifejlesztett tudományos modell segítségével. Becsült adataik szerint a csirkék kezelésére használt minden kilogrammnyi enrofloxacin mintegy 1500 dolláros járulékos költséget jelent a társadalom számára. A tanulmány szerint a tudományos modell becslései útmutatást nyújthatnak az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia veszélyeinek kezelésére szolgáló szakpolitikai beavatkozásokhoz.

Az amerikai gyakorlat eltér az európai uniós szabályozástól

Megjegyzendő, hogy az USA-ban az Uniós országokkal ellentétben bizonyos antimikrobiális szerek hozamfokozóként való alkalmazása még mindig megengedett. 2017-ben csak a humánegészségügyi szempontból legjelentősebb hatóanyagok ilyen célú felhasználását korlátozták. Pedig a hozamfokozóként való alkalmazás, vagyis a hosszabb ideig, alacsony dózisban, a takarmányhasznosítás növelése érdekében történő adagolás kedvez leginkább a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának.

A fertőző állatbetegségek megelőzésének optimális eszköze a megfelelő állattartás, a jó higiénia és takarmányozás, valamint a vakcinázás. De ha mégis kialakul a betegség, az antibiotikumok alkalmazása állatjóléti és gazdasági szempontok miatt elkerülhetetlen. Így tehát elsősorban a felesleges, felelőtlen antibiotikum-alkalmazás visszaszorítására kell a hangsúlyt helyezni, mert ennek negatív hatásait nem ellensúlyozza pozitív eredmény.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentős szerepet vállal az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben az állategészségügy területén. Engedélyezi az állategészségügy területén Magyarországon alkalmazható antibiotikumokat és ellenőrzi azok forgalmazását és felhasználását. Időről időre felülvizsgálja, és szükség esetén visszavonja vagy módosítja az antibiotikum hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatali engedélyét. Az állatgyógyszer-nagykereskedőktől évente begyűjti az antibiotikum eladási adatokat, így lehetővé válik az egységnyi állati tömegre jutó antibiotikum felhasználás meghatározása és a különböző hatóanyagok fogyásának összehasonlítása. Kiemelt figyelmet fordít a humán szempontból kritikusan fontos hatóanyagok „őrzésére” és az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó társadalmi tudatosság növelésére.

Források angol nyelven

https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-publhealth-040218-043954

https://www.gwhatchet.com/2020/04/01/antimicrobial-use-in-livestock-negatively-affects-human-health-economy-study/

https://www.cdc.gov/drugresistance/food.html

 

Élelmiszereink és az antimikrobiális rezisztencia

Élelmiszereink és az antimikrobiális rezisztencia

Tudományosan alátámasztott tény, hogy az élelmiszereink is közvetíthetik az antibiotikumoknak, antimikrobiális szereknek ellenálló avagy rezisztens baktériumokat, derül ki az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO)  idei márciusi jelentéséből. A rezisztens kórokozókkal szennyezett élelmiszerek fertőzéseket, megbetegedéseket okozhatnak. Szennyezettek lehetnek a szarvasmarhából, baromfiból és halból készült élelmiszerek, gyümölcsök és zöldségek, de másfajta élelmiszerek is, ezáltal terjeszthetik a rezisztens kórokozókat.

Az állattartásban és a növénytermesztésben fontos eszközök az antibiotikumok, antimikrobiális szerek, hiszen segítségükkel őrizhetjük meg haszonállataink és haszonnövényeink egészségét, és végső soron az élelmezés biztonságát. Ugyanakkor e szerek használata hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához.

Élelmiszereink szennyeződését úgy gátolhatjuk meg, ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője betartja a szükséges higiéniai és élemiszerbiztonsági szabályokat, beleértve azt a gyakorlatot is, hogy az antimikrobiális szereket csak szükség esetén, és nem hozamfokozó  eszközként vagy a higiéniás hiányosságok elfedésére alkalmazzák a mezőgazdaságban. A FAO  jelentés szerint  rezisztencia kialakulását a fertőtlenítő és biocid szerek használati utasításnak megfelelő alkalmazása esetében nem jelentettek a gyakorlatban. A fertőtlenítő és biocid szerek használatának előnyei messze meghaladják azokat a kockázatokat, amelyeket a rezisztens baktériumok esetleges kifejlődése jelent.

 

Az AMR kezelése az élelmiszerláncban

Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása az antimikrobiális rezisztenciát illetően összetett feladat: úgynevezett „jó gyakorlatok” bevezetését igényli az élelmiszerlánc minden pontján, a termeléstől és tenyésztéstől kezdve a feldolgozáson át a fogyasztásig. Az antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának korlátozásának az a leghatékonyabb módszere, ha csökkentjük az állati és növényi betegségek kezelésének szükségességét. A szárazföldi és vízi állatok esetében ez magában foglalja a helyes gazdálkodási gyakorlatokat, például a járványvédelmi intézkedéseket, a vakcinázásokat és a megfelelő takarmányozást. A növénytermesztésben pedig ilyen az integrált növényvédelem (IPM) jól bevált eljárásainak alkalmazása.

Szükség van továbbá hatékony ellenőrző és megfigyelő rendszerekre is. Ilyen például a már létező, állatgyógyászati szermaradványok megfigyelését végző programok – ezek jelenleg csak néhány országban működnek. A FAO segítséget nyújt ahhoz, hogy az országok felmérjék a felügyeleti és laboratóriumi kapacitásaikat, és meghatározzák azokat a területeket, amelyek elsődleges beruházást igényelnek. 2017 óta pedig újból működik a Codex Alimentarius Bizottság* speciális munkacsoportja**, amelynek az a feladata, hogy tudományos alapú útmutatásokat készítsen az élelmiszerekben terjedő antimikrobiális rezisztencia kezelésére.

* https://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex

** http://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/committees/committee/en/?committee=TFAMR

A LEGFONTOSABB TÉNYEK

  • Évente körülbelül 700 000 emberi haláleset köthető az antimikrobiális rezisztenciához, az esetek egy része az élelmiszerekben terjedő AMR-rel van összefüggésben
  • Az élelmiszertermelés rendszere fontos szerepet játszik az AMR kialakulásában és terjedésében
  • A rezisztens mikroorganizmusok jelenléte a mezőgazdasági termelési rendszerekben és a teljes élelmiszerláncban potenciálisan minden vásárlót érinthet
  • A mezőgazdaságban alkalmazott alapvető jó higiéniai gyakorlatok kulcsfontosságúak – nem csupán az élelmiszer biztonságának fenntartásában, hanem az AMR kezelésében is
  • Az AMR megfigyelése és az elsődleges élelmiszertermelésben alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának nyomonkövetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kockázatok értékeléséhez és kezeléséhez szükséges ismereteink legyenek

 

Forrás: FAO

(CC BY-NC-SA 3.0 IGO)