Néhány rovarfajnak megvan a maga nanofegyvere bizonyos baktériumok ellen. A Psaltoda claripennis kabócafaj és az Ausztráliában őshonos Diplacodes bipunctata szitakötőfaj  szárnyát is hasonló nanomintázat borítja. Amikor a szárnyfelületre baktérium kerül, a szárnyakon található tompa nanooszlopok hozzátapadnak a kórokozó baktérium sejtmembránjához, majd egyre jobban feszítve megrepesztik azt. Ezzel el is pusztítják a kórokozót.

Egy biofizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport modellezte, hogyan működik ez a nanoszinten megvalósuló védelmi rendszer.

A rovarszárnyhoz hasonlóan működő mesterséges antibakteriális felület létrehozása előtt még további kutatásokra van szükség. Egy ilyen felület mindenféle vegyi anyag közreműködése nélkül számolhat le a kórokozókkal, tehát a környezetre és a mikrobáknál nagyobb élőlényekre sem jelentene veszélyt. Emiatt  kiválóan lehetne alkalmazni olyan tárgyakon, melyekkel rengeteg ember érintkezik nap mint nap, és amelyek ezért a betegségek terjedésének melegágyát jelenthetik – például a tömegközlekedési eszközök kapaszkodói vagy a bolti bevásárlókosarak fogantyúi.

Az ilyen és ehhez hasonló felfedezések a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek a rezisztens baktériumok elleni küzdelemben.

Még többet olvashat a témáról itt: https://www.cell.com/biophysj/fulltext/S0006-3495(13)00003-9

https://www.nature.com/news/insect-wings-shred-bacteria-to-pieces-1.12533

https://www.acsh.org/news/2017/02/06/why-dragonfly-wings-kill-bacteria-10829

Magyarul:  https://ipon.hu/magazin/cikk/passziv-bakteriumolo-mintazat-van-a-kabocak-szarnyain

Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Wandering_Percher_(Diplacodes_bipunctata)_female_(31532364492).jpg