Nemzetközi összefogás a rezisztencia elleni küzdelemben
Riasztó számok
Az antimikrobiális rezisztencia a becslések szerint világszinten jelenleg kb. 700 000, az Unióban 33 000 halálesetet okoz évente. 2050-re pedig már vezető halálok lehet, világszerte évente 10 millió, az Unióban pedig 392 ezer halálesetért az antimikrobiális rezisztencia lesz a felelős.
Még több riasztó szám olvasható a Jim O’Neill közgazdász által a brit kormány megbízásából készített, 2014-es beszámolóban:
Antimikrobiális rezisztencia: A nemzetek egészségét és jólétét érintő válság kezelése
Eladási adatok
Az Európai Gyógyszerügynökség (European MedicinesAgency, EMA) végzi az állatgyógyászati célra alkalmazott antimikrobiális szerek eladási adatainak felmérését (ESVAC – European Surveillance of VeterinaryAntimicrobialConsumption). A felmérésben 31 európai ország önkéntesen vesz részt, Magyarország 2010 óta szolgáltat nagykereskedelmi eladási adatokat az EMA-nak. A legújabb jelentés 2019. október 15-én jelent meg, 31 ország 2017. évi adataival.
Az eddigi jelentések és további információk az EMA honlapján találhatóak.
Rezisztencia monitoring adatok
Az Uniós tagállamok, így hazánk is harmonizált, tehát uniós jogszabályok szerinti ún. rezisztencia monitoring vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy adatokat nyújtsanak az antimikrobiális rezisztencia előfordulásáról a zoonózist okozó kórokozók és – amennyiben veszélyt jelentenek a közegészségügyre – egyéb kórokozók esetében. A rezisztencia mértékét a legfontosabb élelmiszer-termelő állatfajokból és a belőlük származó friss húsbólszármazó baktériumtörzseken vizsgálják, így Salmonella, Campylobacterjejuni és C. coli, Escherichia coli, Enterococcusfaecalis, ésE. faeciumesetében.
Külön boxoba: „monitoring”: a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az ezekkel összefüggő antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia előfordulására vonatkozó adatok összegyűjtésének, elemzésének és terjesztésének rendszere.
A vizsgálatokat az alábbi jogszabály határozza meg:
A tagállamok a vizsgálati eredményekről minden évben jelentést nyújtanak be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European FoodSafetyAuthority, EFSA) részére, melyek az alábbi oldalon olvashatók.
Mit tesz az Unió?
Új jogszabályok szigorítjákaz antibiotikumok felhasználását
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/4 rendelete (2018. december 11.) a gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 90/167/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
Az új jogszabályok 2022. január 28-tól alkalmazandók. Előírják többek között:
Az antibiotikumokat az állategészségügyben hozamfokozásra tilos alkalmazni!
Az antibiotikumok csak állatorvosi vényre adhatók ki!
A tagállamok jelenleg önkéntes adatgyűjtése kötelező lesz az állatok kezelésére használt antimikrobiális készítményekről, az eladás és a felhasználás tekintetében, állatfajonként és hatóanyagonként! Az állatgyógyászati készítmények engedélyezése során a rezisztencia szempontjait fokozottan figyelembe kell venni.
Az állatorvosnak szakmai indokkal kell rendelkeznie az antimikrobiális szerek felírásakor (szükséges a diagnózis), különösen pro-és metafilaxis esetén, utóbbiak esetében a vényt korlátozott időtartamra szólóan szükséges kiállítani.
profilaxis: Azt jelenti, hogy olyan állatok esetében alkalmazzák az antibiotikumokat, amelyeknél nagyon magas egy súlyos betegség kialakulásának a kockázata.
metafilaxis: A kifejezés azt jelenti, hogy egy olyan állatcsoport esetében alkalmazzák az antibiotikumokat, ahol magas egy bakteriális fertőzés vagy betegség kockázata.
Az antibiotikumok nem alkalmazhatók rutinszerűen, a higiéniai hiányosságok vagy a telepirányítási hibák elfedésére.
Profilaxisra az antimikrobiális szerek csak kivételes esetben, korlátozott mennyiségű állatra adhatók, az antibiotikumok pedig csak egyedi megelőzésre szolgálhatnak. Profilaxisra antibiotikum-tartalmú gyógyszeres takarmány adása tilos lesz.
Metafilaxisrapedig antimikrobiális szer csak abban az esetben adható, ha az állatcsoporton belüli fertőzés terjedésének nagy a kockázata.
Az EU Egy egészség akcióterve
A 2017. június 29-i akcióterv pillérei:
- Az EU legyen „bestpractice” régió, a tagországok mutassanak példát a „jó gyakorlatra” a világ többi országa számára
- Kutatás, fejlesztés és innováció elősegítése
- A globális munkaterv alakítása
Egy egészség országlátogatások
Az Európai Bizottság állat-és humánegészségügyért felelős szervei (DG SANTE és ECDC) közös látogatásokat tesznek az egyes tagállamokba, az érintett szakterületek közötti együttműködés értékelése és a jó gyakorlatok előmozdításaérdekében. Az eddigi ellenőrzések eredményei az alábbi linken olvashatók.
Képzések
A „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerért” képzéssorozat (BTSF) keretében az EU 2017 óta Egy egészség tréningeket szervez humán-és állategészségügyi hatósági szakemberek számára. Bővebben a BTSF-ről az alábbi linken.
Egy egészség AMR Hálózat munkacsoport
A tagállamok humán-és állategészségügyi hatóságainak képviselői 2017 óta minden évben kétszer üléseznek Brüsszelben az AMR elleni intézkedések és újdonságok megvitatása érdekében.
Mit tesz az Állategészségügyi Világszervezet (OIE)?
Az antimikrobiális-rezisztencia terjedése meghatározó a globális állategészségügyre és a kereskedelemre is. Hasonlóan az Uniós szervekhez és az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), az OIE is kiemelten kezeli a problémát.
A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében több fejezet szól a felelős antibiotikum-használatról és a rezisztenciáról.
Az Egy egészség koncepció keretei között 2015-ben létrejött egy hármas együttműködés a WHO-val és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel (FAO). Az együttműködés főbb területei a zoonotikus influenzák, veszettség és az antimikrobiális-rezisztencia.
Az antimikrobiális rezisztenciáról és az antimikrobiális szerek felelős alkalmazásáról szóló OIE stratégia (2016) elemei:
- A tudatosság és a megértés növelése
- Az ismeretek erősítési felügyeleti programok és kutatás révén (az állategészségügyiinformációs rendszer (WAHIS) fejlesztése, antibiotikum-adatok gyűjtése)
- A jó irányítás és a kapacitásnövelés támogatása
- A nemzetközi ajánlások végrehajtásának elősegítése (Kódexek, OIE Lista az állategészségügyben fontos antimikrobiális szerekről)
A stratégia az alábbi linken elérhető.