Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) előfordulására, terjedésére vonatkozó nemzetközi és a hazai adatok is aggodalomra adnak okot. Az antimikrobiális kezelések mind a humán, mind az állategészségügy területénnövelik a rezisztenciát. A növekvő rezisztencia problémájapedig globális közegészségügyi fenyegetést jelent.

A becslések szerint világszinten évente jelenleg kb. 700 000, az Unióban 33 000 haláleset tulajdoníthatóaz antimikrobiális rezisztenciának. Ez már most is nagyon nagy szám, de 2050-re vezető halálok lehet. A szakemberek szerint a jövőben évente 10 millió, ebből csak az Unióban 392 ezer halálesetért az antimikrobiális rezisztencia lesz a felelős.

A következő 35 évben 300 millió ember halálát okozhatja a probléma, emellett iszonyú anyagi terheket ró majd az egészségügyre, nem is említve a hatalmas gazdasági károkat, amiket okozhat.

Még több riasztó szám olvasható a brit kormány megbízásából Jim O’Neill közgazdász által készített 2014-es beszámolóban:

Antimikrobiális rezisztencia: A nemzetek egészségét és jólétét érintő válság kezelése

https://amr-review.org/sites/default/files/AMR%20Review%20Paper%20-%20Tackling%20a%20crisis%20for%20the%20health%20and%20wealth%20of%20nations_1.pdf

Eladási adatok

Az Európai Gyógyszerügynökség (European MedicinesAgency, EMA) 2010 óta végzi és gyűjti az állatgyógyászati célra alkalmazott antimikrobiális szerek eladási adatait (ESVAC – European Surveillance of VeterinaryAntimicrobialConsumption). A felmérésben 30 európai ország önkéntesen vesz részt, Magyarország 2010 óta vesz részt az adatgyűjtésben. A legújabb jelentés 2018. október 15-én jelent meg, 30 ország 2016. évi adataival.

A jelentés szerint2016-ban Európában Magyarország az 5. legnagyobb fogyasztó, Ciprus, Olaszország, Portugália és Spanyolország után. 2011-2016 között itthon mindössze 2,8%-os antibiotikum felhasználás csökkenés volt mérhető, addig az Unióban az összfelhasználás 20%-kal csökkent.

 

A teljes jelentés innen tölthető le: https://www.ema.europa.eu/en/documents/report/sales-veterinary-antimicrobial-agents-30-european-countries-2016-trends-2010-2016-eighth-esvac_en.pdf

A korábbi jelentések és további információk az EMA honlapján találhatóak: https://www.ema.europa.eu/en/veterinary-regulatory/overview/antimicrobial-resistance/european-surveillance-veterinary-antimicrobial-consumption-esvac

 

A riasztóan magas eladott gyógyszermennyiségek és a Nébih laboratóriumi, monitoring vizsgálati eredményei is egyre inkább arra indítják a szakembereket, hogy az eddigieknél hatékonyabb, átfogóbb intézkedéseket tegyenek az AMR terjedése ellen.

Az Uniós tagállamokban harmonizált monitoring vizsgálatokat végeznek a nemzeti referencia laboratóriumok élő állatokból és azok húsából kimutatott, és az Uniós jogszabályok által meghatározott baktériumtörzseken.A vizsgálatok a zoonotikus kórokozókra és egyéb, közegészségügyi kockázatot jelentő, ún. kommenzalista kórokozókra terjednek ki.

A hatóság a vizsgálatok elvégzése érdekében bizonyos időközönként mintákat vesz meghatározott élelmiszer-termelő állatállományokból és élelmiszerekből. Vizsgálják többek között a Salmonella, a Campylobacterjejuni és coli, az Escherichia coli (E. coli), az Enterococcusfaecalis, és E. faecium baktériumoknak a megadott hatóanyagokkal szembeni ellenállóképességét.

Az Uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk végzett monitoring vizsgálatok összehasonlítható adatokat nyújtsanak, és

 

Még többet megtudhat a tagállamok teendőiről a lenti jogszabályból:2013/652/EU határozat a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobiális rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013D0652
Az EFSA honlapján számos információ található meg, többek között a tagállamok jelentései is: https://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/antimicrobial-resistance

értékelniük kell az antimikrobiális rezisztencia előfordulását és az ezzel kapcsolatos adatokat is. Az adatokról évente jelentést kell benyújtaniuk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (European Food Safety Authority,EFSA).

A monitoring eredmények alapján levonható következtetések:

A tojótyúkok, brojlerek,a hízópulykákés azok friss húsa, valaminta sertések, az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák, sertéshús és marhahús kapcsán végzett vizsgálatok alapján kimutatható, hogy Magyarországon a kommenzalista és a patogén baktériumtörzsekben is jelentős a rezisztencia.

Sajnos ez azt jelenti, hogy az egészséges állatok és az abból származó termékek is forrásai lehetnek a rezisztens baktérium törzsekkel való fertőződésnek.

 

A monitoring vizsgálatok információt adnak továbbá a rezisztencia gének lehetséges rezervoárjairól (forrásairól), melyek humán- vagy állat- kórokozó baktériumokra is átterjedhetnek.

Emellett számos rezisztens baktérium törzs terjedhet potenciálisan állatról állatra vagy állatról emberre.

Az ún. kritikusan fontos antibiotikum-hatóanyagokra irányulómonitoringvizsgálatok kiemelten fontosak a humán-egészségügyi kockázat miatt.

A probléma országokat áthidaló – Nemzetközi kitekintés

 

Az AMR globális probléma, nemzetközi szinten és az EU-n belül is prioritásként kezelik, ezért számos nemzetközi kezdeményezés célja a terjedésében főszerepet játszó, nem megfelelő antibiotikum használat visszaszorítása és a felelős antibiotikum használat elősegítése.

 

Tagállami erőfeszítések

Az egyes országok, így az Európai Unió tagállamai is saját lehetőségeikhez mérten már jelenleg is számos erőfeszítést tesznek az AMR terjedésének mérséklésére, az egyes gyógyszerek hatékonyságának minél hosszabb ideig történő megőrzésére, az antibiotikumok használatának visszaszorítására és a felelős alkalmazásuk minél szélesebb körű szorgalmazására.

 

 

Mit tesz az Európai Unió?

2022-től alkalmazandó az új, állatgyógyászati készítményekről szóló, valamint a gyógyszeres takarmányokra irányadó két új EU rendelet, melyek segítségével a tagállamok hatóságai hatékonyabban léphetnek fel az antimikrobiális-rezisztencia visszaszorítása érdekében. A két új jogszabály kiemelten szigorítja az antimikrobiális szerek (antibiotikumok) engedélyezését, felírását és felhasználását, valamint kötelezővé teszi a tagállamok ezekkel kapcsolatos adatgyűjtését.

Az új szabályozás alapján továbbá az Európai Bizottság listát készít azokról az antibiotikum hatóanyagokról, amelyek nem használhatók az állattartásban, hanem kizárólag az emberek gyógyítására kell megőrizni őket.

Mit kell tudni az antibiotikumok alkalmazásának új szabályairól

Az antibiotikumokat az állategészségügyben hozamfokozásra továbbra is tilos lesz alkalmazni!

Az antibiotikumok a jövőben is csak állatorvosi vényre adhatók ki!

A tagállamok jelenleg önkéntes adatgyűjtése kötelező lesz az állatok kezelésére használt antimikrobiális készítmények eladásáról és a felhasználásáról, állatfajonként és hatóanyagonként! A gyűjtendő hatóanyagok listáját, az adatgyűjtés és adatküldés módszerét a Bizottság külön jogszabályban állapítja meg. A kötelezettség bevezetése lépcsős lesz, de a hatályba lépést követő 8 éven belül minden tenyésztett állatfajra kiterjed majd.

A készítmény jellemzőinek összefoglalója (SPC)  kötelezően tartalmazza a rezisztencia csökkentésére irányuló felhasználási korlátozásokat.

Felhasználási korlátozások

Az állatorvos kizárólag klinikai vizsgálat elvégzését követően és szakmai indok (diagnózis) birtokában írhat fel antimikrobiális szert,különösen pro-és metafilaxis esetén, ahol a vényráadásul korlátozott időtartamra szól..

 

profilaxis

Az új szabályok kimondják, hogy antibiotikumok nem alkalmazhatók rutinszerűen, a higiéniai hiányosságok vagy a telepirányítási hibák elfedésére. Törekedni kell a betegségek megelőzésére, a járványvédelmi előírások betartásával és megfelelő járványvédelmi intézkedések bevezetésével!

 

Profilaxisra az antimikrobiális szerek csak kivételes esetben, fertőzésveszélyben, korlátozott számú állaton, az antibiotikumok pedig kizárólag egyedileg adhatóak. Gyógyszeres takarmány alkalmazása profilaxisra csak abban az esetben megengedett, ha parazitaellenes szert vagy immunológiai állatgyógyászati készítményttartalmaz, tehát antibiotikum-tartalmú takarmányt megelőző jelleggel tilos lesz állatcsoport részére adni.

Metafilaxisra az antibiotikumok csak abban az esetben adhatóak korlátozott számú állatnak, ha az állatcsoporton belüli fertőzés terjedésének nagy a kockázata. Ezen esetekre a tagállamok saját útmutatókat is kidolgozhatnak, továbbá a fentieken túli korlátozásokat is bevezethetnek a nemzeti szakpolitika függvényében..

Azúj rendelet az ún. kaszkád-rendszer alkalmazását is szigorítja az antimikrobiális szerek esetében.

 

Az EU egyéb intézkedései

Az Európai Bizottság az új rendelkezéseken túl 2017. június 29-én elfogadta az ún. Egy egészség Akciótervet, melynek főbb pillérei:

1. Az EU legyen „bestpractice” régió, a tagországok mutassanak példát a „jó gyakorlatra” a világ többi országa számára
2. Kutatás, fejlesztés és innováció elősegítése
3. A globális munkaterv alakítása

 

A fentiek mellett külön „Egy egészség AMR munkacsoport” működtetésével, új képzési lehetőségek megnyitásával, Egy egészség szemléletű ellenőrzésekkel is segíti az Európai Bizottság a tagállamok AMR elleni intézkedéseit.

 

A témáról még többet megtudhat angolul itt: https://ec.europa.eu/health/amr/action_eu_en

 

Mit tesz az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) az antimikrobiális-rezisztencia ellen?

 

Az antimikrobiális-rezisztencia terjedése meghatározó a globális állategészségügyre és kereskedelemre nézve. Hasonlóan az Uniós szervekhez és az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), az OIE is kiemelten kezeli a problémát.

 

A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében több fejezet szól a felelős antibiotikum-használatról és a rezisztenciáról. A Kódex ezen a linken érhető el: https://www.oie.int/standard-setting/terrestrial-code/

 

Az OIE is megjelentetett egy globális AMR Akciótervet, emellett az Egy egészség koncepció keretei között 2015-ben létrejött egy hármas együttműködés a WHO-val és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel (FAO). Az együttműködés főbb területei a zoonotikus influenzák, veszettség és az antimikrobiális-rezisztencia.

 

2016 novemberében nyilvánosságra került a stratégia az antimikrobiális rezisztenciáról és az antimikrobiális szerek felelős alkalmazásáról, melynek tartalma:

 

1. A tudatosság és a megértés növelése (2018. október vége: II. Globális AMR Konferencia)

A konferenciáról: https://www.oie.int/amr2018/wp-content/uploads/2018/11/AF-LR-Abstract-Antimicrob-1018_Web-version.pdf

 

2. Az ismeretek erősítési felügyeleti programok és kutatás révén (az állategészségügyi információs rendszer (WAHIS) fejlesztése, antibiotikum-adatok gyűjtése)

 

3. A jó irányítás és a kapacitásnövelés támogatása

 

4. A nemzetközi ajánlások végrehajtásának elősegítése (Kódexek, OIE Lista az Állategészségügyben fontos antimikrobiális szerekről)

 

Az OIE AMR stratégiája innen tölthető le: https://www.oie.int/fileadmin/Home/eng/Media_Center/docs/pdf/PortailAMR/EN_OIE-AMRstrategy.pdf

 

A szervezet a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a problémára: az antibiotikum felhasználás csökkentése érdekében alternatív módszereket dolgoz ki, segíti a nemzeti antimikrobiális-rezisztencia programok kidolgozását, szorgalmazza a különböző szervezetek és szektorok együttműködését. Még több információ az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) honlapján: https://www.oie.int/en/